A Bikavér egy igazi magyar vörösborféleség, melynek fantázianevéből a vér vörös színére és a bikával jelképezett erőre lehet asszociálni. Bár évtizedekig csak Egerben lehetett Bikavér alatt bort palackozni, az elnevezés nem erről a vidékről származik. 1846-ban Garay János, Szekszárd város méltán híres költője említi meg a bikavér nevet a Szegzárdi Bordal című versében. Egerben csak ezután, 1850-ben jelenik meg a kifejezés. Mára csak a Szekszárdi és az Egri borvidéket illeti meg a név használata.

A Bikavér egy különleges cuvée, azaz több borfajta társításából jön létre. A cuvéet alkotó borokat külön-külön érlelik, majd házasítják. Az így kapott bor tovább érlelése során alakul ki a bikavér jellegzetes szín, íz, - zamat- és illatvilága. A XX. századig szinte kizárólag a Kadarka és változatai alkották a Bikavért, de mára ez az összetétel megváltozott. A Kadarka mellett a Kékfrankos, Merlot, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir adják a Szekszárdi borvidék eme különleges nedűjének alapját. Szekszárd borainak igazi értékét a Bikavér jelenti, melyet gyümölcsösség, érleltség, ízmélység, savegyensúly és fűszergazdagság jellemezi.

( Benyák 2003).